Már egy ideje nem tudtam feltölteni semmit, mert a fotomasinánk a szereldében van. Gondoltam, megvárom a bejegyzésekkel, amikor képet is tudok mutatni, de most mégis írok pár sort.
Böngészgettem a blogok között. Nagyon sok olyat találok folyamatosan, amikből tanulni, vagy épp csak gyönyörködni tudok. Most rátaláltam egyre, amit nem hagyhatok szó nélkül. A címet nem írom meg, mert nem szeretnék galibát belőle, csak a gondolataimat írnám meg róla. Több évtizedes szakmai múlttal rendelkező óvónő nevelési tanácsokat ad szívesen azoknak, aki kéri, és csak úgy, magától is. Olyan dolgokat olvastam nála, ami elképesztő szakmai tévedések sorozatát mutatja. Nem hiszem, hogy elírások, mert többször ugyanazon kifejezéssel él. Azok a kifejezések nem is léteznek, vagy nem így használja őket a szakma. Tudom, hogy ez így, konkrétumok nélkül a ködbe vész, mégis felháborít. Olyan meséket, verseket töltött fel, ami nem az óvodás gyerekeknek való...Minden szakmai alapot nélkülöz...Ebből is látszik, hogy ami a világhálón van, nem biztos, hogy helyes, igaz, és jó. Sajnos, ahogy szoktuk mondani, a "szülő nem szakember", nem is kell annak lennie, ezért felmegy egy ilyen blogra, és azt hiszi, hasznos, és jó tanácsokat kap. Általában nem szoktam a nagy nyilvánosság előtt fogadatlan prókátorként szakmai vitákat kezdeni, kizárólag, ha megszólíttatok....
Lehet, hogy ezt sem kellett volna?....